Elsősorban szeretném megköszönni (É. B.) Tanár úrnak a belém vetett bizalmát, hogy elvitt Kolozsvárra. Mikor a tehetségkutató volt, akkor hallottam LIlláékat, ahogy a vicces, izgalmas élményeket mesélik, és ekkor döntöttem úgy, hogy én is részt szeretnék venni ebben a kapcsolatban. Nagy nehézséget okozott, hogy találjak egy olyan párt, aki szívesen fogad, illetve szimpatikus, de Tanár úr és Lilla segített.

Szerda reggel izgatottan vártam az indulást, és azt, hogy megtudjam, kik is azok a Csokonais diákok, akik jönnek. Az odafelé út sok nevetéssel telt, és több helyen is megálltunk. Számomra a legemlékezetesebb Körösfő volt, ahol megnéztünk egy templomot.

Az érkezéskor nem találtam a páromat, Mesit, de kiderült, hogy Vele csak az iskolában találkozom majd. Így addig, amíg oda nem értünk, azon izgultam, vajon ki lehet ő. Az Apáczaiban tartottak nekünk egy rövid tájékoztatót, majd Mesi apukája elvitt minket hozzájuk. Este elmentünk a többiekkel találkozni, és kicsit szétnézni a városban.

Csütörtök reggel ébredés után az iskolába mentünk, ahol egy író-olvasó találkozón vettünk részt. A kolozsvári diákok nagyon érdeklődőek voltak, és érdekes kérdéseket tettek fel. A találkozó után Lilla cserediákja, Hanna vezetésével néztük meg a várost. Az első helyszín egy templom volt, majd megnéztünk egy Szent György szobrot. Kifejezetten tetszett a Mátyás szobor, amit meg is koszorúztunk.

Délután elmentünk Mesiékhez, majd este újra összegyűlt a csapat. Sokat beszélgettünk, viccelődtünk és megismertem még több kolozsvári diákot.

Pénteken busszal indultunk útnak. Meglátogattuk Ady szülőházát Érmindszenten, Nagykárolyban a Károlyi kastélyt egy kolostorban pedig volt szerencsénk megnézni egy kriptát. Este Borsban szálltunk meg, és ott szórakoztunk egy kicsit.

Másnap a nagyváradi székesegyház és a vár után megnéztünk egy Ady kiállítást, fotózkodtunk az emlékhely előtt majd Körösfőn ebédeltünk. Szombat este Mesiéknél maradtam, ahová a tanárok jöttek vacsorázni.

Vasárnap reggel indultunk haza, és sajnos ott kellett hagynunk Kolozsvárt.

Élményekkel teli öt napot köszönhetek Éles Bulcsú tanár úrnak és Nagyné Tóth Erzsébet tanárnőnek – valamint természetesen a kolozsváriaknak. Nagy öröm volt megismerni ennyi új embert, köztük sok Csokonaist. Igazán jó közösség gyűlt össze, és már várom, hogy ők jöjjenek hozzánk.