2022. június 2-án csütörtök reggel izgatottan indultunk el Debrecen városából. Utunk a sokszor emlegetett Kolozsvár felé tartott Bihar és Kolozs megyékben, gyönyörű és lélegzetelállító tájakon keresztül.

Amikor megérkeztünk a „Kis Báthory” udvarára, a fogadó diákok csoportja várt minket lelkesen. A saját fogadóm még nem volt ott, így megismerkedtem a többi kolozsvári diákkal. Miután átmentünk az Apáczaihoz, végre találkoztam Eszterrel és a szüleivel. Az előadások előtt hazamentünk, megismerkedtem a család többi tagjával, majd visszamentünk az iskolába.

Az Apáczais diákok céges előadása nekem nagyon tetszett, hiszen nagyon sok kreatív reklámot és szórólapot láttunk. Ezen kívül volt vetélkedő is, a hasonló osztályosok körében. Ezt a vetélkedőt nagyon ötletesnek találtam, mert mindenféle feladat volt, mint például süti felismerés kóstolásból, vagy süti díszítés 5 perc alatt.

Ezután jött a saját Pál utcai előadásunk. Magam nem szerepeltem, de érdeklődtem a végkifejlet iránt. Összességében jól megszervezett, és vicces is volt, ami pozitívum egy darabnál. Ezt követően jött a könyvbemutató, ahol egy 15 éves fiú tanuló mutatta be a könyveit. Eddig 3 könyvet írt, ami teljesen elkápráztatott, hisz nem sok embernek adatik meg az ilyesfajta tehetség. Az előadások után, Eszter barátait ismertem meg, majd a kellemes időjárás miatt közösen elmentünk sétálni a városba, néhány fogadó diákkal együtt.

Másnap reggel sportnap volt. Mi pár emberrel röpizni mentünk és egészen 13:00 óráig játszottunk. Ott megismertem több Apáczais diákot, akik nagyon közvetlenek voltak. A sportnap után hazamentünk, majd 17:00 órára visszatértünk az Apáczaihoz. Onnan kezdtük el a városnézést. Nagyon szépnek és díszesnek találtam a belvárost, a térrel és a Mátyás szoborral együtt. Továbbá megnéztük Mátyás és Bocskai szülőházát, valamint a régi teret is. Városnézés után a többi diákkal és Eszterrel elmentünk bulizni.

Másnap, azaz szombaton sokáig aludtam, így kevés időt tudtam a családdal tölteni, de így is feltaláltuk magunkat. Búcsúzkodás után újra útnak indultunk és hazafelé menet megálltunk a Királyhágón, majd épségben megérkeztünk Debrecenbe.

Összegezve, ebben a 3 napban nagyon jól éreztem magam, nem csalódtam az útban, így semmi nem gátolt meg abban, hogy kellemesen emlékezzek vissza erre a kis kalandra.