Újabb emlékek, barátok, egyszóval: újra Kolozsvár (Tóth Nóra - Csokonai)

(Annyi a probléma ezekben az élménybeszámolókban, hogy a legjobb érzéseket nem lehet átadni velük.)

Április csodaszép negyedikén indultunk eszméletlen korán, 6 órakor. Utunk zökkenőmentesen vezetett a határig ahol drága Csaba diáktársunk letegezte a rendőrt (mindenki képzelheti mennyire örülhetett neki). Ennek ellenére gond nélkül indulhattunk tovább Kolozsvárra.

Legelső megálló Nagyszalonta volt. Itt egy emlékmúzeum Arany szülőházát mutatta be kicsit felújítva. Volt szerencsénk kipróbálni egy igazi XIX. századi toitoi-t is. Ezután felgyalogoltunk egy templom tornyába (titokban itt kezdődött a kiképző tábor, amiről nekünk, diákoknak senki se szólt). 13 óra körül érkeztünk Csucsára ahol volt egy kis pihi, majd egyenes út Kolozsvárra. Kissé megkésve, de megérkeztünk (most már testben is nem csak lélekben).

Noémivel karöltve mentem hozzájuk majd este visszajöttünk egy kicsit találkozni a többiekkel. Másnap reggel egy fantasztikus és fárasztó 4 órás(!) városnézés várt ránk, (igen itt már közösen folytattuk a kiképző tábort) amit nehezen, de mindenki háta túlélt. Volt szerencsénk egy kitűnő 3D-s világháborús kiállítás megtekintéséhez. Amint vége volt a sétálgatásnak a városban, rohantunk enni. (Megjegyzés: aki Kolozsváron jár, nézzen be a Martyba, eszméletlen jó ott a pizza.) Ebéd után Noémi átöltözött ünneplősbe és indultunk az Apáczaiba.

A kolozsváriak irodalmi műsora után kicsit lazítottunk a hangulaton a Rómeó és Júlia feldolgozásunkkal. Nagyjából 19 óráig vetélkedtünk (ha valakit érdekelne, a csapatunk 5. lett). Este elmentünk az Insoba (eszméletlen, mennyire jól néz ki a hely, csak ajánlani tudom!)

Reggel 8.00 után indultunk közösen Zilahra ahol megnéztük a Fadrusz szobrot, majd Zsibón a Wesselényi-kastélyt. Napom legfontosabb megálló helye következett, bizony, az étterem. Ebéd után Nagybánya belvárosát mentünk megnézni, ahol csodálatosan megáztunk majd csurom vizesen beballagtunk egy kristály kiállításra. Innen szerencsére már Szakállasfalvára mentünk a szállásra.

Reggeli után indultunk Koltóra ahol a Teleki-kastélyt néztük meg. Haláltúránk következő megállója Felsőbánya volt ahol közölték velünk, hogy mi biza megmásszuk azt a hegyet, hogy megnézzünk egy úgy nevezett „kék” tót. Hááát felmásztunk, igaz közben eltévedtünk párszor és utat tévesztettünk, de egy óra alatt végülis oda értünk az amúgy ZÖLD tóhoz. Szerintem a kedves olvasó el tudja képzelni az arcunkat. Lefele jövet csak 6-szor akart kitörni a bokám és lényegében csak 3-szor akart kimenni a térdem, DE lejöttünk. Ettünk egy fagyit, barátkoztunk a helyi kutyusokkal és egy bácsival, akinek kevésbé örültem.

Ezután mentünk Szamosújvárra ebédelni majd ugyanitt várt ránk egy kis városnézés. Ezután Bonchidára mentünk a Bánffy-kastályba. Itt volt egy kis szabadidőnk, majd indultunk Kolozsvárra. Este ismét Insoztunk egy kicsit és kiültünk egy parka is majd reggel fél 11-kor indultunk haza.

Ismét szeretném megköszönni a szervező tanároknak és Éles Bulcsú tanár úrnak, aki kiépítette ezt az egész kapcsolatot. :)